Képzeld el, hogy bemész egy terembe megtanulni azt, hogy hogyan kell süteményt készíteni.
Mondjuk Rákóczi-túróst szeretnél, mert a párod kedvence :)
(btw nem Rákóczi Ferencről nevezték el, hanem Rákóczi János felsőleperdei cukrászmesterről)
Később felvázolom, hogy jön a süti az Angol, Neked nyelvoktatáshoz.
Láttad már otthon, mamától, anyutól, hogy hogyan kell sütit készíteni, talán még segítettél is neki. De Rákóczi-túróst soha nem csináltak. Te is csak olvastál róla, vagy láttad cukiban és ettől is belőle.
Namost bemész a tanfolyamra, csupa idegen közé.
Leülsz, nem nagyon ismerkedsz egyelőre.
Majd bejön a tanár és azt mondja, kezd el mondani, hogyan kell készíteni csokitortát.
Hiába mondod, hogy ezt nem tudod, mert még nem csináltál, ő hülyének néz...
"Minek vagy akkor ezen a tanfolyamon?" - kérdezi.
"Mert az előképzésem és tanulmányaim után azt állapították meg, hogy ha itt kezdem, rövid időn belül el tudom készíteni a Rákóczi-túróst." - válaszolod.
"Készítettél már? Vagy készítettél bármilyen sütit?" - jön ismét a faggató érdeklődés.
"Hááááát, igen, már próbálkoztam vele kisebb-nagyobb sikerrel...de valahogy nem az igazi, valami mindig hiányzik..." - reflektálsz.
A tanár csóválja a fejét, szemében látható, hogy nem tart alkalmasnak arra, hogy te el tudd készíteni és különben is, miért nem úgy jössz ide, hogy ezeket tudod? De amúgy is, minek akarod ezt megtanulni?
Mindegy, ha már itt vagy, akkor itt vagy, reméli, ragad rád valami a koszon kívül is.
Egy fontos dologról megfeledkezik. Ez egy tipikus tanári hiba, hiába van 25 éves tapasztalata valakinek:
mindenki más, más előképzettséggel, más célokkal, más haladással. Ez nincs mérlegelve itt sem.
Szóval azt mondja, oké, kezdjük a tanfolyamot.
Készítsük egy csokitortát, egy málnás-krémest és egy rigójancsit.
Te persze bambán nézel, hiszen soha nem készítettél el ilyeneket...De most mégis ezt kell.
A tanát nagy kegyesen azt mondja, rendben, egy hónap alatt ezeket mind megtanuljuk.
Nem foglalkozik azzal, hogy nem tudsz krémet keverni, sütőt bekapcsolni, pontosan mérni, tojást szétválasztani, nem tudod, mi az a csipet só, nem tudod, hogy kell lisztet használni, miért és mikor.
Őt az érdekli, hogy el tudd a sütiket készíteni...az sem érdekes, ha az egészet ő csinálja, vagy néhány tapasztaltabb ember a csoportban. Te csak ülsz, vársz, jegyzetelsz és imádkozol, hogy ne téged hívjon ki.
Hol van még a Rákóczi-túrós?
Hol van még az angol tudás? A nyelvvizsga? Magabiztos beszéd? A másik munkahely? Új pozíció?
Hogyan is függ össze ez a sztori az Angol, Neked nyelvoktatással?
Szóval a fenti egy megtörtént sztori volt, csak épp angollal.
Egy tanítványom mesélte, hogy elment egy iskolába, ahol beosztották a jobbak közé (mondjuk nem tudom hogyan, amikor nincs túl sok magabiztossága sajnos egyelőre, és angolul sem úgy tud, ahogy kellene neki).
Ő bement a tanár pedig egy hónap alatt "megtanította" (milyen borzalom ez a szót itt használni) nekik a négy múlt időt, amiket jobbik esetben három hónap alatt sajátítunk el...
Természetesen hősünk össze volt zavarodva, kérte, magyarázzam el neki.
Én el is kezdtem, de hamar rájöttem, hogy a múlt időt megelőző alapvető hiányosságokat ha nem orvosoljuk, nem korrigáljuk, vagy nem tanítjuk meg, soha nem fogja ezeket érzeni. Például a befejezett jelen időt előbb tanuljuk, mint a befejezett múlt időt. Ráadásul ha nem megy a sima, egyszerű jelen idő sem, akkor nem lehet rátolni a többit, mert soha - ismétlem, soha - nem fogja megtanulni.
Itt jön a trükk.
Illető bemegy a suliba, ahol megnézik, ki jobb egy kicsit, ki tanult többet esetleg, majd - ahogy a sima angol nyelv tanfolyamokon is - beosztják őket csopikba. Sokszor nem is érdekes, hogy milyen tudása van az illetőnek, csak legyen meg a kvóta. Oké, 5 ember beszél a 20-ből haladó szinten, akkor kukázzunk még össze 5-öt, hogy el tudjon indulni.
Ne feledd: 10 emberből 5-nek gyors a tempó, 3-nak lassú és 2-nek megfelelő. Ez a csoport statisztikája.
Szóval kedves hősőm bement és nem tudott. Csodálkozott, nem értette, pláne úgy, hogy a tanás rátolta az egészet, majd hihetetlen szakértelmével megállapította, hogy a tanuló hibája, hogy ne tud :)
Na ez a kabaré.
Nyílván könnyebb rátolni másra azt, ami a mi hiányosságunk, vagy hibánk.
Neked is azt mondom, kedves Olvasó, hogy jól válogasd meg, kinél tanulsz. Teljesen mindegy, mi a tárgy. Ami olcsóbb, pl. csoportos, nem biztos, hogy hatékony, a drága nem biztos, hogy jó.
Épp ezért nálam, az Angol, Neked nyelvoktatásnál van a próba két hét, ami után meggondolhatod magad, ha mégsem tetszik egyik nyelvtanfolyam sem.
Ne legyél olyan, aki elfogadja azt, ami "jut". Akar többet, akar jobb lenni és akard azt a tudást, bármi áron!